2026.11.04. Víctor Erice: El sol del membrillo (A birskörtefa napfénye)

2026.11.04. Víctor Erice: El sol del membrillo (A birskörtefa napfénye)

3 000 Ft

18 készleten

Víctor Erice: El sol del membrillo (A birskörtefa napfénye) (1992, színes spanyol film, 134 p.) – spanyol nyelven magyar felirattal
Főszereplők: Antonio López, María Moreno, Enrique Gran, María López, Carmen López, Elisa Ruiz, José Carretero

Részvételi díj: 3000 Ft

Helyszín: 1112 Budapest Cirmos u. 8.

Előzetes

18 készleten

Leírás

Miről szól az ARTfilm – Filmklub és kinek ajánljuk?

A filmklubot havonta egyszer, a hónap első szerda estéjént szervezzük, sorozatunkban a hetedik művészet alkotásain keresztül mutatjuk be a többi művészeti ág jeles képviselőit.

Vajon kiben nem merült még fel a gondolat, miközben egy képet, szobrot csodált, hogy vajon az milyen körülmények között jött létre, mi ihlette, inspirálta megalkotóját? Mitől vált a gondolat képpé, formává, majd anyaggá és részenként egy új műalkotássá?

A filmek nemcsak a művészek életútját kísérik végig, hanem az alkotás folyamatán keresztül közelebb visznek bennünket belső világukhoz, teljesebb képet kapva a műalkotások megszületéséről.

A film- és képzőművészet iránt érdeklődőknek ajánljuk közös vetítéseinket: segítenek közelebb kerülni a művészeti alkotásokhoz és közösen megbeszélhető élménnyel gazdagoduk.

Egyaránt ajánljuk laikusoknak, akik még csak ismerkednek a filmművészettel és csupán az utazás kezdetén vannak és ajánljuk olyan a filmművészetben jártas szakértőknek is, akik szeretnék megosztani szenvedélyüket és véleményüket egy autentikus filmvetítést követően.

Program

18.00 órától közös filmnézés, majd rövid „szünet” után beszélgetés a filmről, Bárdos Csaba filmtörténész vezetésével, zárás legkésőbb 22:00-kor.

A filmről…

Víctor EriceEl sol del membrillo (A birskörtefa napfénye) (1992, színes spanyol film, 134 p.) – spanyol nyelven magyar felirattal
Főszereplők: Antonio López, María Moreno, Enrique Gran, María López, Carmen López, Elisa Ruiz, José Carretero
Antonio Lopez festő. Hiperrealista. Vagy realista. Vagy nem. Madrid magas házai és nyüzsgő zaja után valami emberi léptékűt szeretne lefesteni. A műteremként használt házuk kertjében álló birs gyönyörű, de vajon lefesthető-e? Amikor Antonio Lopez Garcia felfedi filmes barátja, Víctor Erice előtt, hogy az általa ültetett birskörtefa lefestése mellett döntött, nem is sejti, hogy ezzel a kis fa bekerül a filmtörténetbe…
A  kutya jól van, a házat éppen lengyel vendégmunkások újítják fel, alakítják át, Antonio párja és a fia dolgoznak, a rádió a közel-keleti válságról és az NDK végéről beszél, Antonio és barátai pedig a festészetről elmélkednek. Mire Michelangelo munkájához érnek sok minden kiderül… vagy még több kérdésünk lesz.
Egy érdekesség, egy filmművészetben jártas érdeklődőnek
Antonio kézzel-lábbal követi a hiperrealista módszereket: függőón, keresztrácsozás, lábtámasz, szintjelzés a kerítésen és magán a fán is… Az ágak, levelek és gyümölcsök felkerülnek a vászonra, a valóság keze azonban beteszi a lábát… nem az készül el, amit tervezett. Erice egy meglepő „álomjelenetet” illeszt a film végére, amivel messze kilóg az áldokumentumfilmek közül is, de ez nem baj – hiszen Bunuel Elhagyottakja is inkább realista, mint szürrealista…
A valóság ugyanis mozog: a fán lentebb kerülnek a gyümölcsök és mindenek előtt: a fények nagyon sokat változnak szeptember és november között,  az eső pedig több vonalon is rombolja a „festői”valóságot.

Miért érdemes eljönni?

Kulturális élménnyel és ismeretekkel gazdagodunk, miközben a filmek gyakran érzelmileg felkavarnak, vitára ingerelnek bennünket – lehetőséget adnak megfogalmazni a beszélgetéseken saját élményeinket, érzéseinket, kétségeinket.

A Filmklub vezetője Bárdos Csaba filmtörténész, aki sok érdekes filmtörténeti csemegével egészíti ki film élményünket a vetítés előtt, majd azt követően is.

Számomra a filmklub, mint közösségi tér fontos, a filmekhez kötődő kulturális háttér, motívumrendszer és korrajz miatt. Elengedhetetlen a film közös megnézése után a műalkotás által elindított gondolatok és érzések megvitatása, megosztása.

Nagy öröm számomra, amikor megnyílnak a nézők, és a film hatására képesek elvonatkoztatni a mindennapjaiktól, vagy másként látni sok ismert élethelyzetet. Mindig felemelő érzés számomra, ha ebben tudok segítséget, támogatást adni…

Bárdos Csaba filmtörténész, moderátor

Go to Top