ARTfilm – Filmklub – Modul Art Academy

2026.10.07. Sergio Leone: Once Upon A Time In The West (Volt egyszer egy vadnyugat)

Fruzsi — Tue, 07 Jul 2026 11:21:00 +0000

Miről szól az ARTfilm – Filmklub és kinek ajánljuk?

A filmklubot havonta egyszer, a hónap első szerda estéjént szervezzük, sorozatunkban a hetedik művészet alkotásain keresztül mutatjuk be a többi művészeti ág jeles képviselőit.

Vajon kiben nem merült még fel a gondolat, miközben egy képet, szobrot csodált, hogy vajon az milyen körülmények között jött létre, mi ihlette, inspirálta megalkotóját? Mitől vált a gondolat képpé, formává, majd anyaggá és részenként egy új műalkotássá?

A filmek nemcsak a művészek életútját kísérik végig, hanem az alkotás folyamatán keresztül közelebb visznek bennünket belső világukhoz, teljesebb képet kapva a műalkotások megszületéséről.

A film- és képzőművészet iránt érdeklődőknek ajánljuk közös vetítéseinket: segítenek közelebb kerülni a művészeti alkotásokhoz és közösen megbeszélhető élménnyel gazdagoduk.

Egyaránt ajánljuk laikusoknak, akik még csak ismerkednek a filmművészettel és csupán az utazás kezdetén vannak és ajánljuk olyan a filmművészetben jártas szakértőknek is, akik szeretnék megosztani szenvedélyüket és véleményüket egy autentikus filmvetítést követően.

Program

18.00 órától közös filmnézés, majd rövid „szünet” után beszélgetés a filmről, Bárdos Csaba filmtörténész vezetésével, zárás legkésőbb 22:00-kor.

A filmről…

Sergio Leone: Once Upon A Time In The West (Volt egyszer egy vadnyugat) (1968, színes olasz-amerikai film, 165 p.) – angol nyelven magyar felirattal

Főszereplők:Claudia Cardinale, Henry Fonda, Jason Robards, Charles Bronson, Gabriele Ferzetti, Paolo Stoppa, Woody Strode

Miről szól a film?

A sziklás és szikkadt Sweetwaterben él az ír emigráns McBain család, de csak addig amíg gyilkos banditák le nem mészárolják őket.

A gyanú a környék ismert rosszfiújára Cheyenne-re terelődik, de talán az épülő vasútvonalnak lenne szüksége erre a helyre…

A földterület ezzel látszólag gazdátlan lesz, de a család temetésére megérkezik New Orleansból Jill, aki nagy meglepetésre elmondja, hogy ő a meggyilkolt Brett McBain új felesége és a föld tulajdonosa is. Egy titokzatos, szájharmonikán játszó fegyverforgató is megérkezik a tanyára, aki Cheyenne-t is ismeri, de egy másik banditát, Franket keresi itt…

Az építkezés, a bandaháború és a „romantikus” westernpárbajok előterében egy szép és kemény nő megküzd az egyre puhuló férfiakkal…

-Egy érdekesség, egy filmművészetben jártas érdeklődőnek

1964 és 1976 között több száz italowestern film készült. Közülük néhány tucat filmtörténeti klasszikus lett.

A sikeres spagettiwesternek elindítása Sergio Leone nevéhez fűződik. Sergio Leone a rendezőaszisztensek világbajnoka, több mint 30 filmben dolgozott 1946 és 1962 között, többek között a Biciklitovajok és a Ben-Hur segédrendezője is volt. A neorealizmustól a szandálos filmekig és az operáig mindent rendezett, amit jól látunk a későbbi westernjein is.

Először Akira Kurosawa Yojimbo c. friss, 1961-es filmjét dolgozta fel, Egy maréknyi dollárért címen (1964). A sajátos cím a filmesek motivációját is jelzi: olasz létükre Amerikát vették célba. A választás is alapvető: keletről nyugatra kell eljutni. Orson Welles és Gregg Toland rövidfókuszú lencséit (lásd pl. Aranypolgár) az 1960-ban feltalált olasz Techniscope eljárással (két kép egymáson éles előteret és hátteret ad) kombinálva Leone szélesvásznú filmjeinek minden pillanata élvezetes látvány lett. A technika eredeti és brilliáns: a közelik és szuperközelik dramatikus használatában világbajnok a Volt egyszer egy vadnyugat, ugyanakkor a nagytotálok lélegzetelállító daruzásos halmozása miatt is sokszor meg kell nézni a filmet. Az epikus zene – talán minden idők legjellegzetesebb filmzenéje – szintén kulcselem a felejthetetlenség élményéhez. Ez a film jelentette a nagy európai újhullámok, az olasz és a francia újhullám végét.

Kurosawa filmjéből még a magányosságot vette át Leone, viszont a Volt egyszer egy vadnyugat már a Várakozást ábrázolta soha nem látott intezitással a középpontba helyezett bosszú-túlélés párbaj meséjének követése ürügyén, sok-sok daruzással, lassítással. Leone, Bertolucci és Argento forgatókönyvírás allatt újranézték a klasszikus westerneket és minden ott látott érdekes fordulatot beleírtak a monstre forgatókönyvbe. A western Amerikateremtő mítoszának szép kiegészítése az akkor még úttörő női főszereplő választás.

Ajánló

A spagettiwestern filmplakátok merész, kifejező művészi eszközeikről híresek, amelyek megragadják e filmek nyers szellemét és intenzív drámáját. A gyakran kézzel festett plakátok önálló művészeti formává váltak, élénk színekkel, eltúlzott kompozíciókkal és dinamikus jelenetekkel, amik tükrözték a műfaj zsigeri izgalmát. A konzervatívabb hollywoodi westernplakátokkal ellentétben, ahol gyakran hősies alakokat mutattak derűs pózokban, a spagettiwestern plakátok a káoszt mutatták be: heves lövöldözéseket, ijesztő intenzív közeliket és végtelen, forró sivatagi tájakat ábrázolva, amelyek a film erőszakos és erkölcsileg kétértelmű narratíváira utaltak.

A kompozíciók a főszereplőket helyezték a középpontba, akik tartós fenyegetést és cinikus sztoicizmust sugároztak. Az arcokat éles vonásokkal, mély árnyékokkal és intenzív kifejezésekkel ábrázolták, megragadva a Clint Eastwood, Franco Nero, Charles Bronson, Henri Fonda és más színészek által megformált antihősök lényegét. A hátterek gyakran a cselekmény kulcsfontosságú elemeit ábrázolták, például lóháton ülő banditákat, poros városokat vagy délidős leszámolásokat. Ezek a vizuális összállítások a mozgás és a feszültség érzetét keltették, akciódús és kiszámíthatatlan élményt ígérve. A lőfegyverek kiemelten szerepeltek, fokozva a veszély és az izgalom érzetét.

Kulcsfontosságú jellemzőjük az élénk színhasználat. Gyakori a mélyvörös, a poros narancssárga és az éles kék, amik a filmek középpontjában álló sivatagos tájakat, véráztatta történeteket és a kék égen végtelenbe szálló epikus zenéket idézték fel. A tipográfia ugyanilyen drámai volt, nagyméretű nyomtatott betűkkel vagy stilizált betűtípusokkal, amik mintha kiugrottak volna a papírból, gyakran dinamikus szögben elhelyezve, hogy kiegészítsék a műalkotás kaotikus energiáját. Sok esetben a színészek vagy rendezők nevei – különösen olyan ikonikus alakoké, mint Sergio Leone – kiemelten szerepeltek, kihasználva a növekvő hírnevüket.

Ezeket a plakátokat tehetséges, de gyakran fel nem tüntetett művészek készítették, akik egy jellegzetes stílust alakítottak ki, amit a túlzott realizmus és a lefestett részletek jellemeztek. A művészet és a marketing ötvözéseként a plakát nem csak a történet lényegét közvetítette, hanem az izgalom, a keménység és a stílus csábító ígéretét is jelentette.

Képes volt felidézni a spagetti westerneket meghatározó nyers érzelmeket, látványosságot és egyediséget, így a mozi egyik legbefolyásosabb korszakának időtlen ábrázolásává vált.

Később ezek a „reklámanyagok” modern grafikusokat és festőművészeket is inspiráltak, alakították a marketing vizuális nyelvét, műfajokon is átívelően.

A spagettiwestern filmplakátok alkotói jól képzett és tehetséges, de kevéssé elismert iparművészek és illusztrátorok voltak, akik elsősorban Olaszországban és Spanyolországban dolgoztak. A feladatuk a film nyers energiáját vizuálisan feltűnő kompozíciókká alakítani, amelyek távolról is képesek megragadni a közönség figyelmét. Bár sokan névtelenül vagy marketingügynökségek fedése alatt dolgoztak, néhányan kivételes munkáik nyomán ismertté váltak a gyűjtők és a filmtörténészek körében.

Renato Casaro, Sandro Symeoni, Rodolfo Gasparri és Frank C. McCarthy voltak a központi alakjai a western filmplakátok készítésének az 1960-as és 1970-es években. Dinamikus festészeti technikákat alkalmaztak, a realizmust a túlzással ötvözve életnagyságúnál is nagyobb karaktereket és drámai jeleneteket hoztak létre. Ezek a plakátok nemcsak marketingeszközök voltak, hanem önmagukban is műalkotások, kézzel festve, nem fényképeket montírozva, hangsúlyozva az erőteljes képeket és az élénk színpalettákat.

Renato Casaro például a korszak egyik leghíresebb plakátművészévé vált. Munkássága több műfajt ölelt fel, de a westernekhez – mint például az Egy maréknyi dollárért és a Django – való hozzájárulásai különösen figyelemre méltóak voltak a szereplők lényegének és a történet érzelmi feszültségének megragadására való képességük miatt. Sandro Symeoni egy másik termékeny művész volt, akinek plakátjai kifejező részletességükről voltak ismertek, gyakran a film sztárjainak intenzív közeli felvételeit és kaotikus akciójeleneteket ábrázolva, amelyek a filmek energiáját tükrözték, a közvetlenség és a veszély érzetét közvetítették, tökéletesen kiegészítve a filmek feszült cselekményeit.

Bár ezek a művészeket a tehetségükért ünnepelték a filmiparban, gyakran szoros határidők alatt és kevés nyilvános elismeréssel dolgoztak. Szorosan együttműködtek forgalmazókkal és produkciós cégekkel, általános cselekményösszefoglalókat vagy néhány állóképet kaptak a filmből, hogy inspirációt adjanak a terveikhez. Bizonyos esetekben a plakátok több változatát is elkészítették a különböző nemzetközi piacok számára, a képeket a kulturális ízléshez igazítva, miközben megőrizték a film szellemiségét.

Manapság ezeket a plakátokat nemcsak promóciós anyagként, hanem kulturális ereklyékként is ismerik, amelyek megtestesítik a spagetti western esztétikáját és szellemiségét. A filmplakátok művészetének szentelt kiállítások és könyvek új figyelmet irányítottak ezekre az alkotókra, akiknek munkássága továbbra is inspirálja a művészeket, grafikusokat és filmeseket egyaránt. Örökségük tovább él, az eredeti plakátok ma már nagy értéket képviselnek a világ aukcióin és galériáiban, ünnepelve az általuk kifejlesztett vizuális nyelvet ehhez az ikonikus műfajhoz. A kulturális ízlésvilágot tükrözik, miközben megőrzik a film alapvető szellemiségét.

Filmválasztásunkat Claudia Cardinale életútja inspirálta.

Előzetes

Miért érdemes eljönni?

Kulturális élménnyel és ismeretekkel gazdagodunk, miközben a filmek gyakran érzelmileg felkavarnak, vitára ingerelnek bennünket – lehetőséget adnak megfogalmazni a beszélgetéseken saját élményeinket, érzéseinket, kétségeinket.

A Filmklub vezetője Bárdos Csaba filmtörténész, aki sok érdekes filmtörténeti csemegével egészíti ki film élményünket a vetítés előtt, majd azt követően is.

“Számomra a filmklub, mint közösségi tér fontos, a filmekhez kötődő kulturális háttér, motívumrendszer és korrajz miatt. Elengedhetetlen a film közös megnézése után a műalkotás által elindított gondolatok és érzések megvitatása, megosztása.

Nagy öröm számomra, amikor megnyílnak a nézők, és a film hatására képesek elvonatkoztatni a mindennapjaiktól, vagy másként látni sok ismert élethelyzetet. Mindig felemelő érzés számomra, ha ebben tudok segítséget, támogatást adni…”

Bárdos Csaba filmtörténész, moderátor

2026.09.02. Jean-Jacques Beineix: Diva (Díva)

Fruzsi — Tue, 30 Jun 2026 08:20:07 +0000

Miről szól az ARTfilm – Filmklub és kinek ajánljuk?

A filmklubot havonta egyszer, a hónap első szerda estéjént szervezzük, sorozatunkban a hetedik művészet alkotásain keresztül mutatjuk be a többi művészeti ág jeles képviselőit.

Program

18.00 órától közös filmnézés, majd rövid „szünet” után beszélgetés a filmről, Bárdos Csaba filmtörténész vezetésével, zárás legkésőbb 22:00-kor.

A filmről…

Jean-Jacques Beineix: Diva (Díva) (1981, színes francia film, 117 p.) – francia, angol, olasz, latin nyelven magyar felirattal

Főszereplők: Frédéric Andréi, Wilhelmenia Fernandez, Richard Bohringer, An Luu, Gérard Darmon, Jacques Fabbri, Dominique Pinon

Jules postás és szerelmes. Vajon az operába vagy egy operaénekesnőbe? Cynthia operaénekes és nem engedi rögzíteni a hangját. Jules mégis készít róla egy kalózfelvételt (bootleg). Serge szintén operarajongó és Albával, egy nagyon csinos és rátermett tolvajnővel él, akivel Jules összefut egy lemezboltban. Jules postástáskájába hamarosan egy másik kalózfelvétel is bekerül: egy koronatanú titokban felvett hangfelvétele, ami alapján egy csúcsgengsztert elítélhetne a bíróság. Az operabootleget megszállott zenerajongók, a vallomáskazettát a rendőrök és a gengszterek próbálják folyamatosan (sikertelenül) megszerezni, amiből izgalmas kalamajka kerekedik… Találkozunk két nyomi bérgyilkossal, rendőrökkel, gengszterekkel, sőt rendőrgengszterrel is, de leginkább a csodás éjjeli-hajnali Párizzsal…

Egy érdekesség, egy filmművészetben jártas érdeklődőnek

A Cinéma du look irányzat képviselői a húsz évvel korábban indult és a hetvenes évek végére már elcsitult francia újhullám inspirációja nyomán a filmművészet megújításán dolgoztak. A „Francia BBC” (a Beineix-Besson-Carax rendezőtrió) a 20 évvel azelőtti jazz zene helyére az újhullámos popzenét illesztette, de a szimfónikus zenét és az operát is szívesen használták – a thriller műfajú Díva története pl. egy operalibrettó, sőt cselekménye sok hasonlóságot mutat a Toscával – de a az amerikai film noir és hitchcocki, eltérített thriller alapjait megtartották. A film noir kemény és fatális fekete-fehér képeit dinamikusan, de tisztán és egyértelműen színezték ki.

A lélegzetelállító látvány és a sallangmentes színészi játék mellett a Dívában Vladimir Cosma évszázados klasszikusokat is beépítő zenéje is valódi csemege: fülbemászó dallamokkal és pontosan illeszett hangszereléssel valósítja meg a „policier” hagyományainak és a klasszikus opera zenéjének szép, míves, a képeket tovább emelő ötvözetét.

Előzetes:

https://www.youtube.com/watch?v=VCwqnPFzUBk

Miért érdemes eljönni?

A Filmklub vezetője Bárdos Csaba filmtörténész, aki sok érdekes filmtörténeti csemegével egészíti ki film élményünket a vetítés előtt, majd azt követően is.

Bárdos Csaba filmtörténész, moderátor

2026.08.05. Paolo Sorrentino: Parthenope (Parthenopé – Nápoly szépe)

Tar Csilla — Sat, 13 Jun 2026 14:10:21 +0000

Miről szól az ARTfilm – Filmklub és kinek ajánljuk?

A filmklubot havonta egyszer, a hónap első szerda estéjént szervezzük, sorozatunkban a hetedik művészet alkotásain keresztül mutatjuk be a többi művészeti ág jeles képviselőit.

Program

18.00 órától közös filmnézés, majd rövid „szünet” után beszélgetés a filmről, Bárdos Csaba filmtörténész vezetésével, zárás legkésőbb 22:00-kor.

A filmről…

Paolo Sorrentino: Parthenope (Parthenopé – Nápoly szépe)

(2024, színes olasz-francia film, 136 p.) – olasz, nápolyi, angol nyelven magyar felirattal

Főszereplők: Celeste Dalla Porta, Stefania Sandrelli, Silvio Orlando, Luisa Ranieri, Peppe Lanzetta, Isabella Ferrari, Dario Aita

Filmválasztásunkat a Paolo Sorrentino többi filmje inspirálta.

Miről szól a film?
1950-ban a gazdag nápolyi Di Sangro család második gyermeke, mivel Posillipo vizein születik, a Parthenope nevet kapja. A szép és okos lány húszéves koráig mindent megkap, amire szüksége van sőt…
Bátyja, Raimondo szinte megszállottan szereti a lányt, csakúgy, mint Sandrino, a kastélyuk házvezetőnőjének fia. Hármójuk viszonya nem mindennapi magasságokat – mélységeket ér el.

Egy érdekesség, egy filmművészetben jártas érdeklődőnek

Paolo Sorrentino a La grande bellezza világsikere után előbb a fiatalságról öregekkel, majd Berlusconiról Toni Servilloval készített filmet miközben pápa-sorozatokat forgatott. Elkészítette legszemélyesebb, legmélyebb filmjét – Isten keze – majd maradván Nápolyban egy csodaszép és okos lány szirénlétével játszott el…

Ajánló
Parthenope, a Nápolyi-öböl vizében, egy monumentális XVII. századi palotában született, ami közvetlenül a Földközi-tengerből nő ki. Igen, a romosnak kinéző meseépületet valójában soha nem fejezték be, a tenger sós vize pedig a saját ízlésére formálta és faragta. A film ebből a palotából indul ki, hogy sorra vegye a nápolyi történelem fontos pillanatait, az 1970-es évek ifjúsági tüntetésektől a kolerajárványon át a Maradona-korszakig.
Nápolyban a Spaccanapoli, a Via San Carlo, a Santa Lucia negyed és a Caracciolo tengerpart sikátorai szinte felveszik a gyönyörű hősnő kitörő érzelmeit. A rendező megragadta a részben arisztokratikus, részben munkásvilág, részben költői, részben könyörtelen Nápoly éles ellentéteit. Aktív szereplő a Via Partenope, a Rotonda Diaz strand és a Castel dell’Ovo, a II. Frigyes Egyetem és a Certosa di San Martino is.
A film nagy része azonban Posillipo vizei és gyönyörű villái körül forog, ahol belső jeleneteket is forgatták.

Előzetes
PARTHENOPE – Official HD Trailer – A film by Paolo Sorrentino

Miért érdemes eljönni?

A Filmklub vezetője Bárdos Csaba filmtörténész, aki sok érdekes filmtörténeti csemegével egészíti ki film élményünket a vetítés előtt, majd azt követően is.

Bárdos Csaba filmtörténész, moderátor