2024.07.01. 18:00 – Carol Reed: Agónia és extázis

2024.07.01. 18:00 – Carol Reed: Agónia és extázis

2 000 Ft

20 készleten

Carol ReedAgónia és extázis
Michelangelo Buonarroti (1475–1564) az anyatejjel szívta magába a kőfaragás készségét,
24 évesen ismert szobrász lett, 5 évvel később pedig élő klasszikus.
1505-ban II. Gyula pápa Rómába hívta hatalmas síremléke kifaragásához, de a síremlék készítése néhány év után leállt.
II. Gyula 1508-ban – a közös síremlék-kudarcukat kiköszörülendő – megbízta Michelangelót, hogy IV. Sixtus pápa közben kicsit megkopott kápolnájának a mennyezetét freskókkal ékesítse.
A kápolna mennyezetének főképein Michelangelo a teremtés stációit, a bűnbeesés és kiűzetést, Noé áldozatát, az özönvizet, Noé részegségét ábrázolja Mózes könyve szerint, a sarokjelenetek a zsidó nép egy hős általi megmentését mutatják be, amit az összkép szerint a Messiás általi megváltás koronáz meg…

 

 

20 készleten

Kategória:

Leírás

Carol ReedAgónia és extázis
Michelangelo Buonarroti (1475–1564) az anyatejjel szívta magába a kőfaragás készségét, mivel a szoptatós dadája apja és férje is kőfaragó mester volt és ő velük élt kiskorában.
Kamaszkorában már hivatásos festő volt a Ghirlandaio fivérek műhelyében és amikor csak tudott, szobrot faragott.
24 évesen ismert szobrász lett a Lépcsős Madonna (1491 körül) c. alkotásával, majd a Pietà (1498–99) c. szobra világhírűvé tette, 5 évvel később a négy és egyharmad méter magas Dávid (1504) megalkotásával pedig élő klasszikus lett.
1505-ban II. Gyula pápa Rómába hívta hatalmas síremléke kifaragásához, amit a Szent Péter-bazilika kupolája alá tervezett, Szent Péter sírjához. A síremlék készítése néhány év után leállt, nagy részben azért, mert a pápa nem tudott fizetni, mivel minden pénzét fegyverkezésre és hadakozásra, a pápai túl nagyra nőtt állam megóvására költötte.
IV. Sixtus rendkívül művelt pápa és nagy városépítő volt. Az 1480-as években – valószínűleg Lorenzo de Medici tanácsára – elsősorban firenzei festőket bízott meg a híres erőd-kápolnája falának a díszítésével: Pietro Perugino, Sandro Botticelli, Cosimo Rosselli, Domenico Ghirlandaio, Piero di Cosimo és Luca Signorelli festményei ékítették a falakat. A kápolna festészeti alkotásainak a mottója az Ószövetség (a törvény) és az Újszövetség (a kegyelem) párba állítása: Mózes és Jézus életének hasonló jelentőségű eseményei – bibliai történetek képei – felváltva jelennek meg a freskókon.
II. Gyula 1508-ban – a közös síremlék-kudarcukat kiköszörülendő – megbízta Michelangelót, hogy IV. Sixtus pápa  közben kicsit megkopott kápolnájának a mennyezetét freskókkal ékesítse.

A kápolna mennyezetének főképein Michelangelo a teremtés stációit, a bűnbeesés és kiűzetést, Noé áldozatát, az özönvizet, Noé részegségét ábrázolja Mózes könyve szerint, a sarokjelenetek a zsidó nép egy-egy hős általi megmentését mutatják be, amit az összkép szerint a Messiás általi megváltás koronáz meg.

Ignudi ülnek az öt kisebb főkép négy sarkában – Michelangelo művészi leleményei alkotják az átmenetet a mennyezet főképei és az ívelt falrészek között. Selyemszalagokon ők tartják a pajzsméretű bronzplaketteket, melyek – a tízparancsolatra figyelmeztetve – a Makkabeusok könyvéből származó jelenetet ábrázolnak.
Krisztus őseit Michelangelo az oldalfalak ablakai fölött lévő félkörívekben és csegelyekben ábrázolta – Máté evangéliuma szerint – hogy megteremtse a logikai átmenetet a mennyezeten ábrázolt ószövetségi jelenetek, és az oldalfalakon ábrázolt újszövetségi jelenetek között.
A csodálatos oltárfreskó – Az utolsó ítélet – valahogy kimaradt a hosszú filmből – a végén Michelangelo csak megkapja a megrendelést rá…
Sajnos a film a harcra fókuszál, hiszen a pápát állandóan hadi páncélban látjuk és csak néha a katolikus egyház fejeként, de Michelangelóval is állandóan harcol – szópárbajt vív – a freskó fölött (illetve alatt). A  film közepén viszont a fiatal Raffaello elmondja nekünk, hogy „Kurvák vagyunk: szépséggel házalunk a hatalmasságok ajtói előtt.”
Carol ReedAgónia és extázis

Cím

Go to Top