BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Modul Art Academy - ECPv6.16.1//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Modul Art Academy
X-ORIGINAL-URL:https://www.modulartacademy.hu
X-WR-CALDESC:Események Modul Art Academy
REFRESH-INTERVAL;VALUE=DURATION:PT1H
X-Robots-Tag:noindex
X-PUBLISHED-TTL:PT1H
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:Europe/Budapest
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20250330T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20251026T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20260329T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20261025T010000
END:STANDARD
BEGIN:DAYLIGHT
TZOFFSETFROM:+0100
TZOFFSETTO:+0200
TZNAME:CEST
DTSTART:20270328T010000
END:DAYLIGHT
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0200
TZOFFSETTO:+0100
TZNAME:CET
DTSTART:20271031T010000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=Europe/Budapest:20260603T180000
DTEND;TZID=Europe/Budapest:20260603T220000
DTSTAMP:20260513T194643
CREATED:20260109T102544Z
LAST-MODIFIED:20260109T102547Z
UID:12940-1780509600-1780524000@www.modulartacademy.hu
SUMMARY:2026.06.03. Federico Fellini: Roma (Fellini-Róma)
DESCRIPTION:Federico Fellini: Roma (Fellini-Róma)(1972\, színes olasz-francia film\, 120 p.) – olasz nyelven magyar felirattalFőszereplők: Peter Gonzales\, Fiona Florence\, Britta Barnes\, Pia De Doses\, Marne Maitland\, Renato Giovannoli\, Elisa Mainardi \n\n\n\nFilmválasztásunkat a Fellini Museum Rimini I disegni di Federico Fellini nella collezione di Danilo Donati c. kiállítása inspirálta.Filmválasztásunkat Paolo Sorrentino La grande bellezza c. filmje inspirálta. \n\n\n\nMiről szól a film?A 20-as évek Itáliájában szürreális volt iskolába járni\, ahol exotikus meséket tanítottak Rómáról. Amikor ifjú hősünk 1939-ben az örök városba érkezik\, valami egészen más hömpölygéssel szembesül. Magával ragadja a város sebessége… Fellini tíz évvel a La dolce vita sikere után filmszemügyre veszi Rómát. Erős\, de szervesen kapcsolódó kontrasztokat talál a 40-es- és a 60-as-70-es évek Rómái között… \n\n\n\nEgy érdekesség\, egy filmművészetben jártas érdeklődőnekFederico Fellini vitathatatlanul az 1960-as Róma éjszakai oldalát bemutató Édes élettel lett a filmtörténet megkerülhetetlen ikonja\, amire a Nyolc és fél (az első valódi szerzői film) egy újabb pecsétet tett. A 60-as évek nagy izmusai és hullámai elültével Fellini előbb kibohóckodta magát (I clowns\, 1970)\, majd jöhetett a kortárs Róma újabb filmrevitele (ezúttal színesben)\, ha már a ’69-es Satyricon lerántotta a leplet az ókoriról. Fellini számára Róma rendkívül bonyolult\, szinte leírhatatlanul szövevényes\, mesebeli képződmény\, ami ápol és eltakar és rettegésben tart és megsimogat és ihletet ad. Mivel az ábrázolandó téma nagyon-nagyon komplikált volt\, Fellini egy komplex\, addig nem látott filmszerkezetben gondolkodott\, ami mélyen elgondolkodtathatná a nézőt is és amiről a producerek természetesen szorgalmasan próbálták lebeszélni. Természetesen ez nem sikerült nekik és így újabb filmtörténeti mérföldkő épült az örök város romjain\, amit persze a kortárs nézők kilencvenakárhány százaléka nem volt képes felfogni sem és tüntetően unatkozott is rajta (merjük remélni\, hogy ez már javult néhány százalékot mára!) Fellini persze nyilván tudja ezt – és bátran\, bőven\, szabatosan be is mutatta a saját műve fogadtatását az illető mű\, a Fellini-Róma közepén\, a negyedik epizódban. Ahogy ezt nézzük\, egyértelmű: a közönség nívója alatt bizony már csak a metró van – ez a következő epizód és egyben a variétéepizód szimmetriapárja is a film intellektuális tükörszerkezetének a közepén. Az ám bizony\, epizód! Epizódból bizony csak 8 és fél van ebben a kétórás hosszúságú filmben – azaz Fellini jó negyedórás\, látszólag széttartó blokkokkal borzolja a nézők idegeit!Már az Édes élet is hét-nyolc epizódból állt\, látszólag alaposan megtörve a klasszikus ötös szerkezetet (bevezetés\, bonyodalom\, kibontakozás\, tetőpont\, megoldás)\, de ott legalább volt egy egyértelmű főhős\, a Federico Fellini alteregó Marcello Mastroianni. Ellenben a Fellini-Róma kisiskolás főhősét eleinte szinte lehetetlen beazonosítani\, majd a harsány életű „bérlakásba” csendesen beköltöző és a szégyentelen kuplerájba szégyellősen betévedő ifjún sem látjuk a művészlét\, vagy legalább az újságírás aktív jeleit sem. A népes stáb élén bizonytalankodó középkorú Federico Fellini pedig annyira határozatlannak és szürkének tűnik\, hogy eszünkbe sem jutna elképzelni tőle egy ilyen szép összetett filmet – még jó\, hogy nem színész játssza a szerepet! Az Édes élet Marcellójával még együtt\, szépen sorban haladtunk\, először megismertük a zilált és problémás életét\, szépen együttéreztünk vele a küzdelmeiben\, majd vele együtt próbáltunk meg a megoldás felé haladni\, egy szépen sorba rakott „nyolc és fél napos hét” alatt. A Fellini-Rómában viszont a lineáris időrendet a film egyharmadánál brutálisan felrúgja egy botrányos varietéepizód\, és amikor utána A római A metróvonal építésével visszatérnénk a jelenhez és az időrendhez\, egy még durvább dupla-kupleráj-epizód rondít bele a képbe 1940-ből! Utána azonban már nem törik meg az idő vonala és a mozaikdarabkák szépen a helyükre kerülnek.Végül is ezzel a szerkezettel sikerül a Fellini-Rómában a klasszikus ötös szerkezetet mégis betartani:1. 1930. Rimini (15 p). Gyermekkor – bevezetés I2. 1939. Róma (18 p). Érkezés / Ifjúkor – bonyodalom I3. 1971. Róma körül (10 p). Autópálya néppel – bonyodalom II3a. 1971. Róma (3 p). Turisták és diákok – bonyodalom II4. 1943. Róma (20 p). Varietészínház – kibontakozás I5. 1971. Róma alatt és a felszínen (14 p). A római A metróvonal építése – kibontakozás II6. 1940. Róma (12 p). Két kupleráj – tetőpont I-II7. 1971. Róma (16 p). Hercegi palota: egyházi divatbemutató – megoldás I8. 1971. Róma (8 p). Festa de noantri – megoldás II8e. 1971. Róma (4 p). Motorosok és épületek\, utak\, szoborcsoportok – megoldás IIAz időmozaikok ugyan a helyükre kerülnek egy kis gondolkodás után\, a szereplők esetében azonban nem lehetünk ennyire nyugodtak\, hiszen az utcán\, a moziban-színházban és a hercegi palotában látott tisztességes hölgyek és urak a két kuplerájban mint szégyentelen alkalmazottak és még szégyentelenebb igénybevevők jelennek meg! Vajon a többszörös szerepek egyike csak álom? Mindenesetre Fellini kedvenc amerikai filmje az Óz\, a csodák csodája és a filmen legtöbbször nézőtérről figyelő nézőket láthatunk… Valószínűleg nincs egy másik ilyen film – ami két órában ennyi felismerhető arcot mutatna. \n\n\n\nAjánlóDanilo Donati\, avagy a filmes kosztümtervezés legendáiA Fellini-Róma fő csúcspontja a hercegi palotában megtekintett egyházi divatbemutató\, amit mindenekelőtt Danilo Donati máig fenomenális jelmezei tettek filmtörténeti legendává.Donati szerint a jó jelmez jellemző a megidézett korra\, a film készítésének a korára és egyben kortalan: ha akarhány évvel ezelőtt látták volna\, akkor is katona\, mesterember vagy pap ugrott volna be a nézőnek ránézésre. A jó jelmez azonban hordoz olyan vonásokat is\, amik csak hosszabb szemlélésnél szembeötlőek… \n\n\n\nElőzetes https://www.youtube.com/watch?v=OXFbj82c7Ag
URL:https://www.modulartacademy.hu/naptar/2026-06-03-federico-fellini-roma-fellini-roma/
LOCATION:Modul Art Academy műterem\, Cirmos u. 8.\, Budapest\, Budapest\, 1112\, Hungary
CATEGORIES:Filmklub
ATTACH;FMTTYPE=image/jpeg:https://www.modulartacademy.hu/wp-content/uploads/2026/01/1972_Roma_2025-12-29-23h22m58s951.jpg
END:VEVENT
END:VCALENDAR